A vasút csak a test, benne a lélek az ember.
A VSZ Kongresszusán vetített film a szakszervezet életébe enged bepillantást. Magyarországon 1846-ban adták át Pest és Vác között az első vasútvonalat. A századfordulóra a vasútvonalak hossza elérte a 17.000 kilométert...
Az 1880-as években a nagy magánvasutakat államosították...
A kormány gazdaságpolitikájának alárendelt államvasút, az állami gazdaságfejlesztő politika szerves részévé vált. A MÁV-tól az ország vezetői nemcsak a gazdasági élet felvirágoztatását várták, hanem a magyar nemzeti eszme és civilizáció terjesztését is.
Az 1880-1890-es évek során a gazdasági fejlődés, és a Baross Gábor tarifareformjának eredményeként ugrásszerűen növekedett a vasúti forgalom, emelkedett az utasok száma és a szállított áruk mennyisége.
A munkaintenzitás növekedése a vasutasok szabadságjogainak korlátozásával párosult. A vasúti dogozók kiszolgáltatottsága, szervezkedésének akadályozása az 1890-es évek közepére megérlelte az önálló vasutas szakszervezet megalakításának gondolatát.
1896. szeptember 20-án a Baron-féle vendéglőben összegyűlt budapesti vasúti munkások elfogadták Klausz Antal javaslatát. Határozatban mondák ki: "általános vasúti munkás egyesület alakítandó!".
1904-ben megjelent a magyarországi vasúti munkások érdekeit képviselő közlöny, a Magyar Vasutas, amit három nyelven adtak ki.
A Bethlen - Peyer paktum megtiltotta a vasutasok szervezkedését, de a második világháborút követően még 1944. október 15-én Makón alakult meg a vasutas szakszervezet első csoportja.
Az 1989 májusában megindult politikai változások kedvező feltételeket teremtettek a szakszervezetek megújulására is.
A Vasutasok Szakszervezete viharos gyorsasággal alakult át. A VSZ ma több mint negyven munkáltatóval áll kapcsolatban és köt kollektív megállapodásokat.
Alkalmazkodóképességünk és hagyománytiszteletünk segített abban, hogy a Vasutasok Szakszervezete a magyar vasút és a szakszervezeti mozgalom feldarabolása mellett is a legnagyobb és befolyással bíró gyűjtőszervezete.
A kihívások kezelésére alkalmazott megállapodásra törekvő - és azok érdekében a szakszervezetek szinte teljes eszköztárát felsorakoztató - stratégiánk számos kézzelfogható eredményt hozott. Tevékenységünket széles körben elismerik mind partnereink, mind a vasúti szektorban foglalkoztatottak. Ennek köszönhetően szervezettségünk és ezáltal befolyásunk tovább erősödött az elmúlt négy évben.
Hét Területi Képviselet fogja össze és koordinálja az alapszervezetek munkáját.
Budapest, Miskolc, Záhony, Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely.
A Vasutasok Szakszervezete érdekvédelmi tevékenységét külön alelnök felügyeli a vasúti társaságok, valamint a gazdasági társaságok, vasútegészségügyi intézmények vonatkozásában.
Az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységet kilenc Szakmai Képviselet látja el.
A VSZ mintegy 25000 tag érdekvédelmét és érdekképviseletét látja el.
A Vasutasok Szakszervezete szervezeti felépítésének az érdekvédelmet valamint az
érdekvédelmi munkát támogató szervezetpolitikai feladatokat kell szolgálni.
A Vasutasok Szakszervezete érdekvédelmi munkájának alapja, hogy minden olyan szinten partnerként legyünk jelen, ahol tagjainkról munkáltatói döntést hoznak
A szakszervezetek erejét, befolyását nem csak tagjainak száma határozza meg, hanem
mozgósítási, nyomásgyakorlási képessége, társadalmi elismertségének,támogatottságának ereje is. A Vasutasok Szakszervezete szervezetfejlesztésének egyik célja, tagjai akcióképességének növelése.
Keresünk és támogatunk minden kapcsolatot, mely erősíti az összefogást, és ez által javítja érdekvédelmi erőnket.
Nemzetközi színtéren a befolyásos európai, és a több kontinens munkavállalóit tömörítő szövetségekhez való tartozásunk kínálta lehetőségeket továbbra is ki kell használnunk, elsősorban a szakértői projektekben való aktív részvétellel.
A VSZ képzési tevékenysége az elmúlt ciklusban sokszínűbbé vált. A képzési palettán
többféle lehetőség vált hozzáférhetővé tisztségviselőink számára.
A Vasutasok Szakszervezete erejét szervezettsége adja. Éppen ezért az egyik legfontosabb célunk, hogy megértessük tagtársainkkal és a ma még szervezeten kívüliekkel, hogy a munkavállalói kiszolgáltatottság egyedüli ellenszere a taggá válás. Tovább kell fejlesztenünk a korábbi években alkalmazott tagszervezési és tagmegtartási módszereinket, amelynek során a tagok szervezik be munkatársaikat. Fenn kell tartani a szervezetépítést ösztönző közösségi és egyéni módszereket.
2007-től Egységes Szolidaritási és Szolgáltatási Alapot hozott létre a Kongresszus.
A Vasutasok Szakszervezete havonta 20000 példányban jelenteti meg az 1904-ben alapított Magyar Vasutas című újságját.
A VSZ 2003-ban tagjai részére kedvezményeket és szolgáltatásokat is nyújtó tagkártyát rendszeresített.
A Vasutasok Szakszervezete fontos feladatának tekinti az aktív és nyugdíjas alapszervezetek szoros együttműködését.
Támogatja a vasutas nyugdíjasok érdekvédelmi célkitűzéseit, amelyek az országos nyugdíjas szervezetekkel összhangban fontosnak tart.
A VSZ Ifjúsági Tagozata évek óta pályázatokon elnyert források felhasználásával önállóan speciális tematikával szervez tanfolyamokat, amelyeken a 35 évnél fiatalabb tagjaink és tisztségviselőink kapnak indíttatást a szakszervezeti munkához.
A Vasutasok Szakszervezete Ifjúsági Tagozatának fő feladata az elkövetkezendő időszakban, hogy közösségteremtő szervezetként az általa képviselt fiatalok számára felismerje, majd biztosítsa érdekeik érvényesítését, jogaik gyakorlását és tudásuk gyarapítását. A szakszervezeteknek hatékony stratégiára van szüksége, hogy a fiatalokat informálják szervezeteikről és azok a munkáiról. Az információ hiányának problémáját megelőző módszerekkel, speciális politikákkal, tevékenységgel kell megoldani. Ebben az ifjúsági tagozat támogató szerepet vállal.
A Vasutasok Szakszervezete annak tudatában, hogy a hatékony érdekvédelemhez
elengedhetetlen a rétegérdekek megjelenítése, figyelmet fordít a sajátos helyzetű rétegek: a nyugdíjasok, a nők és a fiatalok érdekeinek képviseletére és védelmére is.
A VSZ Női tagozatának meghatározó szerepe volt és van a vasútvállalatoknál törvényi kötelezettség szerint meglakotandó Esélyegyenlőségi Tervek kikényszerítésében és tartalmi előkészítésében.
A Női Tagozat a nőket még ma is érő hátrányos megkülönböztetések csökkentését, illetve megszüntetését, az egyenlő bánásmód gyakorlati érvényesülésének elérését, a családok védelmét tűzte ki céljául.
A VSZ több sportágban felmenőrendszerű bajnokságokat, országos sportnapokat, színházlátogatásokat, országos szakszervezeti ünnepségeket szervez.
A kiemelkedő munkát végző tagjaink számára az eddig jól bevált erkölcsi, anyagi ösztönzési rendszert kell továbbfejleszteni.
Szakszervezetünk legfelsőbb döntést hozó szervezete a Kongresszus, két kongresszus között a VSZ Választmánya irányítja a szervezetet, az operatív döntéseket az Elnökség hozza.